| Ideiglenes hatalyú elhelyezes |
Ideiglenes hatályú elhelyezésre kerül sor abban az esetben, - ha a gyermek felügyelet nélkül marad, - ha testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését önmaga vagy családja súlyosan veszélyezteti. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az eljárás megindítására jogosult: - jegyző - városi gyámhivatal - bíróság - rendőrség - határőrség - ügyészség - büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága Az ideiglenes elhelyezés módjai: - nevelésre alkalmas és azt vállaló különélő szülő, - más hozzátartozó vagy harmadik személy, - nevelőszülő, - gyermekotthon, bentlakásos intézmény. Az ideiglenes elhelyezésről szóló határozat megfellebbezhető, de azonnal végrehajtható, és attól kezdve a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Eljárás menete: 1) Meghallgatás - szülőé vagy más törvényes képviselőé, - gondozóé, - korlátozottan cselekvőképes gyermeké, - ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeké, - közeli hozzátartozóké. Fontos figyelembe venni, hogy ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki, a meghallgatást mellőzni lehet. 2) Annak vizsgálata, hogy a gyermeknek milyen elhelyezési forma a legmegfelelőbb. 3) Határozathozatal 4) Ha a határozatot nem a városi gyámhivatal hozta, haladéktalanul át kell neki küldeni a keletkezett iratokat. Fontos megjegyezni, hogy külföldi állampolgárságú gyermek esetén országos illetékességgel Budapest V. kerület Gyámhivatala rendelkezik. 5) Beszállításáról gondoskodni. Az eljárás jogi alapjai: - 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 72-76. § - 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 95-98. § - 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról 91. § (2)-(3) bek.
|
