Borsodi Tájház

Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkay család portáját - a múzeumegyüttes első egységét - 1987-ben vásárolta az akkori Városi Tanács múzeumi célra (Borsodi út 155.). A Szűcs-Kiss-Szarka középparaszti "amerikás" család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján. A valaha három családnak otthont adó kisnemes Vadászy-család portáját (Váralja u. 2.) 2000-ben vásárolta meg az önkormányzat az örökösöktől. A porta egy részéből, két rossz állapotban lévő épület lebontása után parkolót alakítottak ki.

A Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekből származó épület. 1909-ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A hagyományos háromosztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagyméretű ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati ajtóval látták el és udvari frontján oszlopsor (gang) épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két bejáratos istálló épült. 1994-ben a rossz állapotban lévő istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegű nyitott fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, előtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-ban szép, "egyiptomi" oszlopfős nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított féleresz, mely vendégfogadásra szolgál.

A múzeum kiállításai:

A múzeumi gyűjtőmunka 1988 tavaszán kezdődött. 1991 pünkösd vasárnapján nyílt első néprajzi kiállítása a Szathmáry-Horkay-ház szobáiban. Adományozás, vásárlás révén gyarapodott sok-sok utánajárással, odafigyeléssel. Kiállításai állandó és időszaki jellegűek, híven tükrözik a gyűjtőkört.

Népi lakáskultúra a Bódva mentén

Egy középparaszt család életkörülményeit bemutató kiállítás a néprajzi tárgyi gyűjtemény anyagából. A Szarka portán látható a tiszta szoba, a nagykonyha, a nyári konyha és a kiskomora berendezése.

Egy kisnemes család tisztaszobája

A Horkay-ház első házában a család néhány eredeti bútorával a népi lakáskultúrából a polgári lakáskultúrába való átmeneti kettősség állapotát igyekszik tetten érni. Emlékezés a vidék kisnemesi múltjára, kultúrájára.

Népi gazdálkodás, műhelyek

A porta gazdasági épületeiben a gazdálkodás számos eszköze látható. A Bódva mente kézműves hagyományainak, mesterembereinek emlékére készültek, bemutatóhelyként az ipartörténeti anyagokból rendeződtek.

Kovácsműhely

A Szarka-ház szénarakodójából kialakított gépészkovács-műhely Hodossy Gyula szakmai segítségével több töredék műhely szerszámanyagából készült. A kovácstermékek saját gyűjtésből származnak. Működőképes műhely.

Kádárműhely

A Szarka-ház istállójában látható Galkó Péter edelényi mesternek a család által 1999-ben adományozott műhelye, mely Krizsán Lajos szakértő segítségével és kiegészítésével látható.

Cipészműhely

Több edelényi mester; Korbély István, Laczkó József, Szabó József, Vincze Gábor műhelyének megmaradó berendezése került a múzeumba. A Horkay-ház nagykomorájának sarkában berendezett műhely híven adja vissza a hangulatot.

A borsodi földvár

A borsodi földvár - egy államalapítás kori megyeszékhely. Kiállítás az 1987 és 1999 közötti ásatási anyagából.

Két részletből áll: az első bemutatja a X. századi település mindennapjait, lakóházakat, élet- és gazdasági módját; a második a XI- XIII. századi megyeszékhely életét, az egyházi és világi közigazgatás rendszerét.

Rendező: Dr. Wolf Mária.

Technikai rendezői: Kozmáné Bányi Judit, Bánfalay Ferenc.
A feltárást és a kiállítást Edelény Város Önkormányzata anyagi támogatásával valósították meg.

A múzeum különgyűjteményei

Az alapállományon kívül különgyűjteményekkel is rendelkezik, melyek története sajátos.

Kachelmann-textilgyűjtemény

1996-ban ajándékozta a múzeumnak Kachelmann Róbert. Nagyapja, Kachelmann Walter erdészeti főmérnök volt Coburg hercegnél a századfordulón, a századelőn. A nagycsaládban illett nagyon szépen kézimunkázni. Kachelmann Róbert évtizedeken át gyűjtötte a nagynénik s a rokonság legkülönbözőbb korú, technikájú kézimunkáit, melyekhez vásárolt és hozzáértéssel rendbe is tette. Így e gyűjtemény az elmúlt 200 év kézimunkáinak tárháza. Főként polgári lakástextilek, viseleti darabok, de jelentős a népi szőttes és vászonhímzés része is. Értékes része a vertcsipke anyag. Az együttest saját gyűjtéssel is gyarapítjuk. Több mint 200 kötetes kézimunkakönyvtár tartozik hozzá, több nyelven. Jól egészíti ki a Wagner hagyaték kézimunka üzlet sablongyűjteménye, berendezése.

A Hodossy család csengő-, kolomp- és kampógyűjteménye

Az Edelénybe települt család több generáción keresztül, a hagyományos kovácsmesterség mellett készítette a pásztoremberek számára ezeket az eszközöket. Az ajándékozás és vásárlás révén főként apa és fia, Hodossy Lajos (1892-1979) és Hodossy Gyula (mindketten a Népművészet Mestere cím
tulajdonosai) legkülönbözőbb típusú, méretű termékei láthatók állandó kiállításként a Szarka-ház hátsó házában. Megrendelésre, vásárokon ellátták az ország nagy részét, még a szlovákiai pásztorembereknek is szállítottak.

Bódva-völgyi Könyv- és Könyvtártörténeti Gyűjtemény

Hányatott sorsú anyag. Gyűjtését a városi könyvtár korábbi vezetői Slezsák Imre és Augusztinyi Béla végezte. Először Trízsben, majd Égerszögön volt látható. 1998-ban a borsodi Ragályi Tamás fiókkönyvtárban nyert elhelyezést.
Annak megszűntével, 1999 telén került a múzeumba. Újabb része raktárban van, régi anyaga Olvasóköri szoba a két világháború közötti időszakból címmel a Horkay-ház utóházában látható. Régi népkönyvtári bútorok, eszközök.
Könyvállománya is jelentős. Kalendárium-, imakönyv- és bibliagyűjtemény, díszalbumok és régi folyóiratok. Itt található a finkei körjegyzőség könyvtára és több magánkönyvtár megmaradt része.

A múzeum adattára

A múzeum adattára a városi könyvtárban a helyismereti gyűjteménnyel együtt található. Számos értékes hagyatékot őriz, fotótára jelentős. Érdeklődőknek, szakdolgozóknak, helyismereti gyűjtőknek értékes kutatóhely.

A Borsodi Tájház Közleményei

1996-tól jelenik meg a Borsodi Tájház Közleményei című kiadvány, évente kétszer. Helyi neves eseményekről, évfordulókról, kiadványokról tudósít, a múzeumot gyarapítók névsorát közli. Forráskiadványként is szolgál.
A múzeumot 1999-ben több mint négyezren látogatták meg és számos rendezvényt bonyolított le, számosnak adott helyet. Pihenőhelyként, táborhelyként is kiváló.
1998-ban addigi tevékenységéért Az év múzeuma-pályázaton a bíráló bizottság külön elismerését nyerte el.